Meg kell említeni az irodalom kontextusaként Pécs zenei műveltségéről, a Zsolnay gyár és szecessziós iparművészeti termékeinek jelentőségéről, az 1920-ban alakult Pécsi Művészkör tevékenységéről, valamint a Bauhaus Pécsről indult mestereiről, annál is inkább, mert például Molnár Farkas szoros kapcsolatot ápolt a pécsi avantgárd lappal, a Krónikával, s az U-színház tervével (és Palasovszky Ödön Zöld Szamár Színházának munkatársaként) közvetve az irodalomhoz is kötődött. A kezdőpont 1009, a püspökség megalapítása Szent István által, munkánk végpontja pedig 1923, amikor az oktatás megindulásával a város befogadta az elszakított Felvidékről elmenekült Erzsébet Tudományegyetemet, ami szellemi értelemben új helyzetet teremtett a Mecsek alján. A cezúrát pedig 1780-ban találjuk, amikor Pécs elnyerte a szabad királyi város címet, miáltal lehetőség nyílott a polgári intézmények (nem nehézségek nélküli) megteremtésére. Az 1780 előtti szakasznak A magyar Athén (Pécsi Szemle, Pécs, 2010) címet adtuk, az 1780-tól 1923-ig terjedő időszak tárgyalása fölé pedig ezt a címet írtuk: A déli védbástya (megjelenése a közeli jövőben várható). Mindkét címet korabeli szövegekből idéztük. Ez az elkészült mű, az Öttorony két része.
Dr. Nagy Imre professor emeritus előadása.
A program "Az egész életen át tartó tanuláshoz hozzáférés biztosítása” - EFOP-3.7.3-16 konstrukció, „Pécs, a tanuló város” c. projekt keretében valósul meg.