Az utóbbi években végzett kutatások több szempontból is kétségbe vonják az egyes állampolgár demokratikus, közéleti kérdésekben való informálódásának képességét, sőt az állampolgárok közéleti „vakságáról” manipulálhatóságáról beszélnek. Ez azt jelenti, hogy miközben racionálisan mérlegelnek, eközben döntéseiket, választásaikat (akár szavazatukat) olyan döntési szituációban kell meghozniuk, amelyre vonatkozóan csak hiányos információkkal rendelkeznek. Az információ hiányát illetve annak „költségét” úgy csökkentik, hogy olyan információforrásokat („gondolatmankókat”) keresnek (elsődleges, másodlagos csoportok, online és közösségi média stb.), amelyek saját vélt vagy valósnak hitt preferenciáik irányába hajlanak. Emellett meg kell említeni a ’70-es, ill.’80-as évtized technológiai, kommunikációs forradalmát is, melynek hatására a népesség egyre nagyobb része rendelkezik olyan képességekkel – egyrészt a rendkívüli mértékben kiterjedt tanulási lehetőségek növekedése [felsőoktatásban eltöltött idő elhúzódása], másrészt a technológiai és információs forradalom [Internet, kereskedelmi TV- csatornák] révén –, amelyek megkérdőjelezik a korábbi hierarchiákat, nemzeti intézményeket, valamint a hagyományos pártok és politikai elitek problémamegoldó képességét. Az új technológiai forradalom nem kevesebbet jelentett, mint az emberiség átalakítását. Egy olyan forradalom kezdetét, amely alapvetően változtatja meg életünket, munkánkat és egymáshoz való viszonyunkat. De vajon hogyan teszi ezt, hogyan bomlasztja fel a hagyományos struktúrákat, intézményeket, a megszokott „életvilág” biztosnak hitt pilléréit?
Prof Dr. Kákai László egyetemi tanár, tanszékvezető
PTE-BTK Társadalmi Kapcsolatok Intézete Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék
A program "Az egész életen át tartó tanuláshoz hozzáférés biztosítása” - EFOP-3.7.3-16 konstrukció, „Pécs, a tanuló város” c. projekt keretében valósul meg.